A közösségi élet, a coliving, nem a 21. század találmánya, történelmi tények igazolják, hogy a különböző kultúrákban a kezdeményezések, különböző okok miatt, ugyanúgy jelen voltak. A népszerűségének egyik oka valószínűleg abban rejlik, hogy az Y generáció számára a birtoklás helyett jóval fontosabb a megosztás és az együttélés.

Amerikában már a 19. században az ipari virágzás idején kialakultak a különböző tömegszállások, amelyek célja az volt, hogy a városokba áramló fiatal munkavállaló nő számára biztosítson lakhatási feltételeket. Közös étkezők és közös lakóterek ideális menedéket nyújtottak nemcsak a vidékről beözönlő munkavállalóknak, de a bevándorlók számára is. Az 1830-as években főként New Yorkban szökkentek szárba a panziók, amelynek okát a hatalmas számban érkező bevándorlók mellett vidékről érkezők alapozták meg. Ezek az emberek a panziókban tudtak alkalmazkodni az ipari városi lét igényeihez és feltételeihez. Jelentőségük abban állt, hogy kulcsfontosságú átmeneti terekké váltak az egyedülálló munkavállalók számára, emellett napi kétszer meleg ételt és biztonságos szállást biztosítottak. A panzióknak egy 1938-as törvény miatt kellett lehúzni a rolót, mivel a többlakásos törvény bordélynak minősítette a közös fürdőszobával rendelkező épületeket, így a 20. század tömeges panzióbezáráshoz vezetett.

A megosztó gazdaság elterjedését erősíti az emberi kapcsolatok iránti igény. A szolgáltatásokon keresztül a digitális kapcsolatok alakítják többek között az együttélés új formáit. A coliving, mint trend, és koncepció az Egyesült Államokból indult, ahol a startupok meghódították a 35 éven aluliak piacát- számukra társasági életet, jó minőségű szállást kínáltak a keresés nyűge nélkül. Ezek a vállalkozások kiválóan lovagolták meg az Y generáció, a korábbi generációkkal merőben ellentétes szükségleteit. A közösségi lakhatás igen változatos, számos forma van elterjedőben világszerte, a kétfős otthonoktól kezdve a több száz fős komplexumokig.  Például a londoni Collective Old Oak 550 ágyas komplexum, de a Nest Koppenhágában egy 20 fős lakás, amelyben startup alapító vállalkozók élnek és dolgoznak együtt a város központi részén. A colivingek általában az érintett városok legjobb negyedeiben találhatók, így például Luxembourgban is, ahol a hihetetlenül magas albérletárak mellett egy Kirchberg negyedben lévő lakás kifejezetten ideális a fiatal, uniós intézményekben gyakornokoskodók számára is. A Vauban&Fort ügynökség nem véletlenül népszerű, hiszen a legjobb ár-érték arányú ingatlanokat közvetíti nemcsak Luxembourgban, de Londonban és New Yorkban egyaránt.