Finnország, azaz Suomi fővárosa nem más mint Helsinki, a helyiek nyelvén Helsingin, melynek lakossága nem éri el a hatszáz ezret. A főváros körzete az ország össznépességének egy ötödét tudhatja be magának. Helsinki leginkább katedrálisáról híres, melyet Helsingin kaupunki-nak hívnak hivatalosan. A lakosság döntő többsége az evangélikus egyházhoz tartozik, és eme katedrális is ezen vallás tiszteletére lett megépítve. Ahogyan eme valláshoz illik, nagyon puritán a kaupunki berendezése, és a falakon, illetve a mennyezeteken nem találhatunk semmilyen írást, vagy festményt, esetleg képeket. Ugyanazon hófehér falak fogadnak bent is bennünket, mint kint. Gyönyörű viszont a kilátás a tengerre, és a városra is fentről a templom mellől, viszont legtöbbször erős szél fogad bennünket.

Helsinki a Balti tenger mentén fekszik, Finnország déli oldalán, vagyis a Finn-öböl partján, ezzel pedig az Európai kontinens legészakabb fővárosa. Rengeteg félszigetet van, illetve öblei sokasága tagolják, és tarkítják az északi fővárost. Itt Helsinkiben található a Suomenlinna nevezetű erődítmény, mely a város külterületében található, ellentétben Budapesttel, ahol a Budai vár, a város szívében van. Ez viszont inkább egy katonai erődítmény, melyet az UNESCO 1991-ben a világörökség részévé fogadott. Város történelmét tekintve, nagyon sokáig feledés, harcok, és betegségek járványok dúlták fel, és uralták, majd elkezdett a feledés homályába süllyedni.

Oroszországtól való elszakadást követően, maradt Helsinki a főváros, majd a második világháború elenyésző oroszok okozta károkat szenvedett csupán el. Ezután Helsinki egyszerűen felvirágzott. A következő negyed században a lakossága megháromszorozódott, és felvirágzott. Gyors ütemben fejlődött, majd 1990-ben az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő városa lett. Amit mindenképpen látnunk kell, és egyszerűen éreznünk.

A kikötőkben rendre találhatunk múlt századi vitorlás hajókat, mellyel már kezdenénk felidézni fantáziaképeinket, a messzi középkorról, mikor is észrevehetünk igen nagyszámú óriás luxus tengerjárókat, és hatalmas kompokat. A kikötőkben találhatunk kis piacokat, vásárokat, melyek hagyományosan kis bódék formájában jelennek meg, ám a kikötőkben jellegzetes vörös téglás vásárcsarnokokat is találhatunk, melyek a finomabbnál finomabb tengeri herkentyűket kínálják eladásra, s nem csak otthoni elfogyasztásra, hanem ottani evésre is, különféle lazac, hering, és rákféleségek tarkította salátákat kínálnak ottani elfogyasztásra, mint egy kis talponállóban.

Helsinki egyik tengerre néző szegmensében található az elnöki palota, mely kerítése öntöttvasból készült, és hihetetlenül letisztult, szép, egyenletes vonalak jellemzik az épületet, itt-ott arany tarkította mintákkal. Érdemes meglátogatnunk a Finn Nemzeti Galériát is. A fiatalok, de a felnőttek is egyaránt élvezni fogják a Linnanmäki vidámparkot, mely számos nagyobb és híresebb vidámparkot leköröz. Emellett még a kultúra kedvelői figyelmébe ajánljuk az Iparművészeti múzeumot is, mely egy szép nagy téren helyezkedik el, és várja az odalátogatókat. Ami kevésbé lehet vonzó, ám annál hihetetlenebb, és talán egy szürrealista, vagy sci-fi filmben könnyen elképzelhető lenne a Helsinki főpályaudvar, melyet két óriás alak őriz. Bent szépen kialakított belső tér helyezkedik el, melyen áthaladva fogad minket a csarnok, melyben Magyarországon nem látott óriás modern vonatok fogadnak minket, s amerre csak nézünk, szőke hajkoronákat látunk, melyek folytatásai elvesznek a sálak sokaságában. Mindenképpen meg kell néznünk az ortodox katedrálist, az Uszpenszkij katedrálist, mely vöröses színe kitűnik környezetéből. Eme vallás körülbelül 1%-ban van jelen a finn népesség körében. A finn építészet jellegzetességére kínál megvalósítást találni, és mutatni az idelátogatók számára a Finn Nemzeti Múzeum, és a Helsinkiben található Vallila negyede.

Öt nagyobb és igen változatos megjelenésű park is kínál kellemes sétákat, télen-nyáron a turistáknak, és természetesen az ott lakó népesség számára is. Ezek a következőek; Esplanade Park, Kaisaniemi Park, Kaivopuisto Park, Sibelius Park, a híres zeneszerzőről elnevezett park, kinek koncertterme megtalálható Lahti városában. És a Töölönlahti Kikötő park is még eme sort gazdagítja. Helsinkiben egyszerűen megállt az idő. Eme groteszk érzést váltja az fel, hogy a városban jöttön-menvén, találkozhatunk macskaköves utcácskákkal, és szélesebb fákkal övezett utakkal is. A modern autók pedig elütnek szinte, a régies, ám annál hangulatosabb házaktól. Ilyen a Nemzeti Operaház, vagy a Trópusi növények kertje, mely egy óriási üvegházban került berendezésre. Viszont a Helsinki Télikert is üvegházban lett berendezve, melyről viszont az idő nehéz súlya nehezedik vállunkra, az épület láttán, a vastag üvegek, és a fém szerkezet miatt. A Parlament, pedig magas emelkedik az őt övező vízrengeteg felé, és eme rusztikus épület sokkal inkább egy barátságtalanabb nemzetről tanúskodik, mintsem a finn népről, melynek szeretete, és barátsága nem csak a magyar nép felé nyitott.